Szívkatéterezések minimal invazív műtéti beavatkozások, melynek több fajtája és célja van. Ezek közül az egyik és leggyakoribb az un.  koronarográfia, a szív koszorúereinek katéteres kontrasztanyagos röntgen vizsgálata. A beavatkozás panaszok és egyéb nem invazív vizsgálati módszerek (EKG, terheléses EKG, izotóp vizgsálat, szív ultrahang, CT stb.) alapján megalapozott koszorús ér szűkület vagy elzáródás gyanúja esetén történik. Célja a szívet ellátó erek képi megjelenítése és szűkület, elzáródás esetén ennek megoldása.  Mindemellett bizonyos billentyű betegségek mértékének megállapítása, koszorú erek egyéb elváltozásainak (pl aneurysma, koronária bridge stb.) megítélése illetve szíven belüli nyomások mérése is lehetséges.

Diagnosztikus beavatkozás: A beavatkozás direkt erre a célra kiépített szívkatéteres műtőben, laborban történik, speciálisan erre a területre képzett tapasztalt szakemberekkel.  A beavatkozás éhgyomorra, enyhe bódításban és helyi érzéstelenítésben történik. Az esetek többségében a csukló artérián, ritkábban a comb főverőerén keresztül egy katéter vezetünk a szív koszorús ereibe. A szívben történő manipuláció fájdalommentes, tekintve nincsenek érző idegek ezekben az erekben. Kis mennyiségű kontrasztanyag beadásával több irányból mozgó röntgen felvételeket készítünk a szívről, illetve az azt ellátó erekről. Az így készített mozgó képeken láthatóvá válik az ér, annak szűkületei, elzáródása, egyéb anatómiai eltérése. A vizsgálat alatt folyamatos EKG és vérnyomás ellenőrzés történik, az esetleges szívritmus- és vezetési zavarok észlelésére. A vizsgálat végén a katétert eltávolítják, a kis bőrmetszést zárják és nyomókötést helyeznek.

További katéteres intervenció, koszorú erek tágítása:

 

Mire való a vizsgálat és mikor van ilyen vizsgálatra szükség?
A coronarographia invazív eljárás, csak akkor végezhető el, ha más, kevésbé megterhelő eljárások nem vezetnek el a kórisméhez. A coronarographiát rendszerint súlyos koszorúér szűkület vagy elzáródás (ismétlődő, gyógyszeres kezelésre nem megfelelően reagáló mellkasi fájdalom-angina; heveny szívizom infarktus) gyanúja esetén vagy infarktus után jelentkező anginás fájdalom esetén végzik el. A vizsgálat eredménye alapján történik a koszorúér műtét indikációjának felállítása. Ilyenkor a szűkült vagy elzáródott koszorúér áthídaló /un. by-pass/ műtétjét végzik el.

Mi a teendő a vizsgálat előtt?
A vizsgálat éhgyomorra történik. A véralvadásgátló vagy vérzékenységet fokozó gyógyszereket a coronarographia előtt ki kell hagyni.

Mi a teendő a vizsgálat után?
A beavatkozás után a szúrás helyére nyomókötést helyeznek, a beteg másnap reggelig nem kelhet fel. Legalább 24 órán át klinikai megfigyelés szükséges, majd 1 hétig még pihenő, kímélő életmódot kell folytasson.

Milyen veszélyei vannak a vizsgálatnak?
Az coronarographia szakavatott szakember kezében ritkán jár szövődménnyel. A coronarographia során ritkán (2% alatt) az alábbi szövődmények léphetnek fel: szívizominfarktus, légembólia, életveszélyes szívritmuszavar, szívleállás, ezenkívül igen ritkán a beadott kontrasztanyaggal szembeni túlérzékenység; helyi szövődményként a katéter bevezetésének helyén az osztóér sérülése, a szúrás helyén vérzés, vérömleny, vérrög képződése. A coronarographia okozta halálozás 0.5-1% alatt van.

Ma már az egész világon a koszorúér-betegség a halál leggyakoribb oka, de ennek kezelése, ellátása az utolsó évtizedekben rendkívüli módon fejlődött. A súlyos koszorúér-szűkületre utaló tünetek esetén sürgősen szívkatéteres vizsgálatot végeznek, amely kimutatja a szűkült érszakaszokat. Ezeket a bevezetett katéter végén lévő ballonnal kitágítják, és a visszaszűkülés megakadályozására gyakran fémhálóból font hengert (sztent) is behelyeznek. Az újabb sztentek felszínét fokozatosan felszívódó gyógyszerekkel kezelik, melyek megakadályozzák a szövődmények kialakulását.