Szívkatéterezés minimál invazív műtéti beavatkozás, melynek több fajtája és célja van. Ezek közül az egyik és leggyakoribb az un. koronarográfia, a szív koszorúereinek katéteres kontrasztanyagos röntgen vizsgálata. A beavatkozás panaszok és egyéb nem invazív vizsgálati módszerek (EKG, terheléses EKG, izotóp vizsgálat, szív ultrahang, CT stb.) alapján megalapozott koszorúér szűkület vagy elzáródás gyanúja esetén történik. Célja a szívet ellátó erek képi megjelenítése és szűkület, elzáródás esetén ennek megoldása. Mindemellett bizonyos billentyű betegségek mértékének megállapítása, koszorúerek egyéb elváltozásainak (pl. aneurysma, koronária bridge stb.) megítélése, illetve szíven belüli nyomások mérése is lehetséges.

A beavatkozás direkt erre a célra kiépített szívkatéteres műtőben, laborban történik, speciálisan erre a területre képzett tapasztalt szakemberekkel.  A beavatkozás éhgyomorra, enyhe bódításban és helyi érzéstelenítésben történik. Az esetek többségében a csukló artérián, ritkábban a comb főverőerén keresztül egy katéter vezetünk a szív koszorús ereibe. A szívben történő manipuláció fájdalommentes, mert nincsenek érző idegek ezekben az erekben. Kis mennyiségű kontrasztanyag beadásával, több irányból, mozgó röntgenfelvételeket készítünk a szívről, illetve az azt ellátó erekről. Az így készített mozgó képeken láthatóvá válik az ér, annak szűkületei, elzáródása, egyéb anatómiai eltérése. A vizsgálat alatt folyamatos EKG és vérnyomás ellenőrzés történik, az esetleges szívritmus- és vezetési zavarok észlelésére. A vizsgálat végén a katétert eltávolítják, a kis bőrmetszést zárják és nyomókötést helyeznek rá.

�  Mire való a vizsgálat és mikor van ilyen  vizsgálatra szükség?

• A koronarográfia invazív eljárás, csak akkor végezhető el, ha más, kevésbé megterhelő eljárások nem vezetnek el a kórisméhez.
• A koronarográfiát rendszerint súlyos koszorúér szűkület vagy elzáródás (ismétlődő, gyógyszeres kezelésre nem megfelelően reagáló mellkasi fájdalom-angina, heveny szívizom infarktus) gyanúja esetén vagy infarktus után jelentkező anginás fájdalom esetén végzik el.
• A vizsgálat eredménye alapján történik a koszorúér műtét indikációjának felállítása. Ilyenkor a szűkült vagy elzáródott koszorúér áthidaló (un. by-pass) műtétet végeznek.

�  Mi a teendő a vizsgálat előtt?

A vizsgálat éhgyomorra történik. A véralvadásgátló vagy vérzékenységet fokozó gyógyszereket a koronarográfia előtt ki kell hagyni.

�  Mi a teendő a vizsgálat után?

A beavatkozás után a szúrás helyére nyomókötést helyeznek. Legalább 24 órán át klinikai megfigyelés szükséges, majd 1 hétig még pihenő, kímélő életmód javasolt.

�  Milyen veszélyei vannak a vizsgálatnak?

A koronarográfia szakavatott szakember kezében ritkán jár szövődménnyel.

A koronarográfia során ritkán (2% alatt) az alábbi szövődmények léphetnek fel: szívizominfarktus, légembólia, életveszélyes szívritmuszavar, szívleállás, ezenkívül igen ritkán a beadott kontrasztanyaggal szembeni túlérzékenység. Helyi szövődményként a katéter bevezetésének helyén az osztóér sérülése, a szúrás helyén vérzés, vérömleny, vérrög képződése. A koronarográfia okozta halálozás 0.5-1% alatt van.

10 elektródával, fekvő helyzetben végzett vizsgálat, mely a szív elektromos tevékenységét ábrázolja vektor-leképezési elv alapján. Alkalmas a pitvari-kamrai elektromos tevékenység, ingervezetési- ingerképzési zavarok vizsgálatára, korábbi szívizom infarctus illetve aktuális szívizom vérellátási zavar kimutatására.

Ultrahang technikán alapuló (denevér vagy delfin tájékozódási elve) készülék, amely káros mellékhatások nélkül, fájdalommentesen képes a szív alkotórészei és a benne áramló vér vizsgálatára. Általában bal oldalfekvésben történik. Az egyik leghasznosabb kardiológiai vizsgálat, mellyel a szív alkatrészei és az abba be- és abból kilépő nagy erek jól ábrázolhatók (normális vagy pl. fejlődési rendellenesség következtében kórosan felépített szív).

Övre vagy nyakba akasztható, hordozható készülék, amely a nappali időszakban 15-20 percenként, éjjel 20-30 percenként mér vérnyomást és pulzust. Így hétköznapi körülmények közötti vérnyomásértékeket mutat az egész nap során. Alkalmas az egész napos vérnyomás-spektrum ábrázolására, így a “fehérköpeny” magas vérnyomás (csak orvosi vizsgálat kapcsán észlelt), az éjszakai, a hajnali magas vérnyomás kimutatására, nappali és éjszakai átlag mérésérére, azok egymáshoz viszonyított arányának számítására = diurnális index (normálisan az éjszakai értékek alacsonyabbak), a vérnyomáscsökkentő terápia effektivitásának lemérésére.

Övre vagy nyakba akasztható, hordozható készülék, amely folyamatosan rögzíti a szív elektromos tevékenységét 24 órán keresztül. Alkalmas ritmuszavarok, ingerképzési és vezetési zavarok (kórosan lassú vagy túl gyors szívverés, gyakori melléütések, szabálytalan szívverés = pitvarfibrilláció, esetleges életet veszélyeztető ritmuszavarok) vizsgálatára és követésére, pacemaker diszfunkció kimutatására, átlagos szívfrekvencia mérésére, szívizom vérellátási zavar (silent ischaemia), tünetmentes ritmuszavarok kimutatására, szívritmusra ható gyógyszerek effektivitásának lemérésére.

Speciális szobakerékpárral végzett vizsgálat, amely kapcsán az egyre nagyobb erőkifejtést igénylő terhelés alatt folyamatos EKG monitorozás és gyakori vérnyomásmérés történik. A vizsgálat alkalmas a szív-érrendszeri terhelhetőség, illetve terhelés kapcsán létrejövő (normális vagy abnormális) változások vizsgálatára. Leginkább a szívizom vérellátási zavarok (=ischaemia) diagnózisában, ischaemiás szívbetegségben a várható prognózis felállításában, a beállított gyógyszeres terápia effektivitásának lemérésében, szívizom infarktus utáni terhelhetőség meghatározásában, infarktus utáni rizikóbecslésben, infarktus utáni rehabilitáció kapcsán a rendszeresen javasolt aktivitási szint meghatározásában, egészséges egyének esetén nagy fizikai terhelést jelentő aktivitás előtti állapotfelmérésre alkalmazható.